Üdvözöljük a XIX. Országos Főépítészi Konferencia honlapján!

Az ország önkormányzati és állami főépítészei saját kezdeményezésükre 1996-tól évente más és más városban rendezik meg nagy sikerrel az Országos Főépítészi Konferenciát. Ez évben 2014. augusztus 27-29. között Szentgotthárdon kerül megrendezésre a XIX. Országos Főépítészi Konferencia az Országos Főépítészi Kollégium és Elnöksége, valamint Szentgotthárd Város Önkormányzata szervezésében. A főépítészek által létrehozott „Főépítészek az épített, és természeti környezetért Alapítvány” 2007. évi megalakulása óta vesz részt e munkában.

A konferenciára várjuk a főépítészeket valamint a szakma egyéb képviselőit, a tervezőket, az építéshatóságok munkatársait, az örökségvédőket, a régészeket, a minisztériumok, főhatóságok, kormányhivatalok munkatársait, önkormányzati szövetségeket, a helyi és országgyűlési képviselőket, szociológusokat, közgazdászokat, a szakmai, társadalmi szervezetek vezetőit/munkatársait egyaránt.

FŐVÉDNÖKÖK:

SZABÓ ZSOLT fejlesztés- és klímapolitikáért
felelős államtitkár
FÜLEKY ZSOLT építészeti és építésügyi
helyettes államtitkár

RENDEZŐK:

ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM
SZENTGOTTHÁRD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TÁRSRENDEZŐK:

MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZEK SZÖVETSÉGE
MAGYAR URBANISZTIKAI TÁRSASÁG
MAGYAR ÉPÍTÉSZ KAMARA

FŐÉPÍTÉSZI DÍJAK ÁTADÁSA 2014

 

Tizennegyedik alkalommal került átadásra a Nagykanizsa megyei jogú város és az Országos Főépítészi Kollégium által 2000-ben megalapított „AZ ÉV FŐÉPÍTÉSZE DÍJ”. Évente két kategóriában adományozható elismerés. AZ ÉV FŐÉPÍTÉSZE DÍJ-at aktív főépítész, míg A FŐÉPÍTÉSZI ÉLETMŰ DÍJ-at a szakmáját hosszú ideje gyakorló, illetve nyugdíjba vonuló/vonult kiváló főépítész kapja.

 

Eddig összesen harminc főépítész részesült a kitüntetésben. 2000-ben Nagykanizsán Szilágyi István [† 2005. 12. 05.] és Zábránszkyné Pap Klára, 2001-ben Gyulán Philipp Frigyes és dr. L. Szabó Tünde DLA [† 2004. 10. 15.], 2002-ben Pécsett Gömöry János és dr. Sersliné Kócsi Margit, 2003-ban Érden Bodonyi Csaba DLA és Körmendy János, 2004-ben Sümegen Beniczky Péter [Főépítészi Életmű Díj, † 2006. 08. 28.] és Sáros László DLA, 2005-ben Pilisszentkereszten Filippinyi Gábor [Főépítészi Életmű Díj] és Virányi István, 2006-ban Túristvándiban dr. Schneller István [Főépítészi Életmű Díj] és Béres István, 2007-ben Pápán dr. Tóth Zoltán [Főépítészi Életmű Díj] és Salamin Ferenc, 2008-ban Mosonmagyaróváron dr. Aczél Péter [Főépítészi Életmű Díj] és Berényi András, 2009-ben Hajdúböszörményben Makovecz Imre DLA [Főépítészi Életmű Díj, † 2011. 09. 27.], Boruzs Bernát [Főépítészi Életmű Díj] és Csík Edina, 2010-ben Pakson Jeney Lajos DLA [Főépítészi Életmű Díj, † 2014. 08.18.] és Horváth András, 2011-ben Balatonfüreden Turi Attila és Sári István [Főépítészi Életmű Díj], 2012-ben Makón Csernyus Lőrinc és Patkó Sándor [Főépítészi Életmű Díj, † 2012. 11. 17.], 2013-ban Nagykőrösön Arató András István [Főépítészi Életmű Díj], Páli Zsuzsanna [Főépítészi Életmű Díj] és Pataki Ferenc vehették át a díjat.

 

A 2014. évi díjazottak:

 

KERESZTES SÁNDOR okl. építészmérnök, ny. állami főépítész

"FŐÉPÍTÉSZI ÉLETMŰ DÍJ"-ban részesült közel két évtizedes színvonalas állami/területi főépítészi munkásságáért, miniszterként a területi főépítészi hálózat újjáalakításáért; az építészet, a városrendezés, az értékalkotás és védelem ügyének képviselete a közigazgatás egyre fontosabb pozícióinak betöltése során is szakmai értékrendjének középpontjában maradt, mindez szakmai társadalmi tevékenységével kiegészülve.

A képen balról jobbra haladva:
Huszár Gábor Szentgotthárd polgármestere, Czeiner Gábor Szentgotthárd főépítésze, Salamin Ferenc OFK elnöke, Keresztes Sándor, főépítészi életmű díj díjazottja

 

DR. FARKAS GÁBOR DLA okl. építészmérnök, Cegléd és Dabas városok főépítésze

"FŐÉPÍTÉSZI ÉLETMŰ DÍJ"-ban részesült több mint két évtizedes eredményes főépítészi tevékenységéért, az egyetemes építészeti értékek érvényesülésének konzekvens képviseletéért;

jelentősen hozzájárult a megye egységes építészeti arculatformálásához, a fiatal építész generáció neveléséhez, eredményesen szolgálta a szakma céljait, ezzel segítséget jelentett az építészeknek is terveik megvalósításában.

A képen balról jobbra haladva:
Szép Renáta szóvivő, dr. Farkas Gábor, főépítészi életmű díj , Huszár Gábor Szentgotthárd polgármestere, Czeiner Gábor Szentgotthárd főépítésze, Salamin Ferenc OFK elnöke

 

 

PAPP ZOLTÁN TAMÁS okl. építészmérnök, Sümeg és Tapolca városok, Sávoly község főépítésze

""AZ ÉV FŐÉPÍTÉSZE DÍJ"-ban részesült negyedszázados széleskörű szerteágazó főépítészi tevékenységéért, amellyel meghatározó módon járult hozzá az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakításhoz, továbbá aktív szakmai közösségi és szervező munkájáért, amellyel eredményesen segítette a főépítészek munkáját.   

A képen balról jobbra haladva:
Papp Zoltán Tamás év főépítésze díj, Huszár Gábor Szentgotthárd polgármestere, Czeiner Gábor Szentgotthárd főépítésze, Salamin Ferenc OFK elnöke

 A Díjakat Szentgotthárdon, 2014. augusztus 28-án a XIX. Országos Főépítészi Konferencián ünnepélyes keretek között adta át Huszár Gábor, Szentgotthárd város polgármestere, Salamin Ferenc, az Országos Főépítészi Kollégium elnöke és Czeiner Gábor, Szentgotthárd város főépítésze.

Szentgotthárd-Budapest,  2014. augusztus 28.

 

Magyar Főépítészek - Országos Főépítészi Kollégium

 

www.foepiteszek.hu - foepiteszek@foepiteszek.hu

A konferencia bemutatása

BEVEZETŐ

Az ország önkormányzati és állami főépítészei saját kezdeményezésükre 1996-tól évente más és más városban rendezik meg nagy sikerrel az Országos Főépítészi Konferenciát. Ez évben, 2014. augusztus 27-29. között Szentgotthárdon kerül megrendezésre a XIX. Országos Főépítészi Konferencia. A konferenciákon a főépítészek mellett a szakág egyéb képviselői is állandó vendégek, megtalálhatók közöttük tervezők, építéshatóságok munkatársai, örökségvédők, régészek, minisztériumok, főhatóságok, kormányhivatalok, önkormányzati szövetségek, helyi és országgyűlési képviselők, szociológusok, közgazdászok, szakmai, társadalmi szervezetek vezetői/munkatársai egyaránt. A résztvevők száma 150-250 fő között szokott változni. A főépítészek által létrehozott „Főépítészek az épített, és természeti környezetért Alapítvány” 2007. évi megalakulása óta vesz részt e konferenciák szervezésében.

ELŐZMÉNYEK

Az Országos Főépítészi Kollégium az önkormányzati (megyei, megyei jogú városi, fővárosi, fővárosi kerületi, társult települési- kistérségi, települési, nyugdíjas, egykor volt un. szakértő) főépítészek mintegy 280-320 fős és az állami (területi) főépítészek 9 fős összessége. A Kollégium Elnöksége a főépítészek képviselőiből álló, választott – szakmai kompetenciájába tartozó témákat véleményező, javaslattevő – szervezet, amely az 1996. augusztusában Vácott megtartott I. Országos Főépítészeti Konferencián alakult újjá. Tagjait 3 évre a Főépítészi Kollégium választja meg az évente megrendezett Országos Főépítészi Konferencián. A Kollégium a főépítészek felhatalmazásából 2014-ben tervezi az egyesületté történő átalakulást.

A Kollégium 25 éves tevékenysége bebizonyította, hogy tanácsadó, javaslattevő munkája segítséget jelent az önkormányzatok, a főépítészek, a minisztériumok és a hivatalok számára egyaránt. Az együttműködés minden fél számára kölcsönös előnyökkel jár. A Kollégium egyik fontos feladata az előkészítés alatt álló, illetve módosításra váró jogszabály-tervezetek megvitatása, véleményezése és állásfoglalások kialakítása.

TÉMA ÉS HELYSZÍN 2014-BEN

Az eddigi konferenciák témái sokfélék, mégis felfedezhető a közös alapgondolat: a főépítész munkájában a település saját arcának, saját fejlődési lehetőségeinek, saját forrásai hasznosításának felismerése a település önazonos és önálló életben maradását jelenti. Erre a gondolatra támaszkodik a XIX. konferencia kiválasztott témája is: TELEPÜLÉS - TERMÉSZET - EMBER. A település termelő, árutermelő, energiatermelő, önpusztító életmódja egyre nagyobb mértékben ütközik a természet termést hozó, életet fakasztó életmódjával. Vannak-e eszközeink arra, hogy ezt az ütközést elkerüljük, az életmódokat egymás mellé, egymás felé irányítsuk? Mi az ember, a szakember szerepe, felelőssége ebben az egész folyamatban?

A konferencia előadóival és a résztvevőkkel az alábbi kérdésekre keresünk választ: milyen lehet a környezettudatos, önfenntartó, gazdaságosan üzemeltethető település? hogyan illeszthetők az energiatermelők a tájba, a településképbe és a védett örökséghez? mit tehet a főépítész a település környezettudatos alakításáért?

A konferencia helyszíne, SZENTGOTTHÁRD élő példát mutat arra, hogy a település természeti kapcsolatainak megtartása mellett hogyan valósítható meg az energiaforrások fejlesztése.

A több mint 800 éves múltra visszatekintő település életét már a történelmi időkben is a javakkal való ésszerű gazdálkodás vezérelte. Miért építettek a cisztercita barátok egyemeletes apátsági épületet egy méter vastag falakból, a folyosóról fűthető kályhákkal? Miért folytattak kiterjedt gazdálkodást saját feldolgozással? Hogyan alakulhatott ki oly sok féle különleges iparág a városban: óragyár, selyemgyár, szalag és paszomány gyár, dohánygyár, kaszagyár. Hogyan oldotta meg a város a közvilágítást már a XX. század legelején? Hogyan hasznosítja napjainkban a termálkút meleg vizét?

A város megpályázta az „Energiatakarékos város” címet, melyet elsőként nyert el a magyar települések között a nemzetközi mezőnyben. További terveik között szerepel a közeljövőben a Rába duzzasztóművének szomszédságában, a víz energiáját hasznosító elektromos energia termelő mini erőmű létrehozása, tovább folytatva ezzel az elődeik által megkezdett környezettudatos fejlesztések sorát.

Huszár Gábor

Szentgotthárd Város polgármestere

Czeiner Gábor

Szentgotthárd Város főépítésze

Salamin Ferenc

az Országos Főépítészi Kollégiumelnöke

A FŐÉPÍTÉSZI KONFERENCIÁK TÖRTÉNETE

A Kollégium a Főépítészi Statútum Bizottsága ötlete alapján 1996-ban, Vác város főépítésze kezdeményezésére tartotta meg első konferenciáját. Azóta minden évben más városban, eltérő témát választva tartja meg konferenciáit, a települések erkölcsi/szakmai/anyagi ajánlatai alapján.

I. A főépítészi tevékenység tartalma
1996.
Vác
II. Főépítész – fejlesztés – rendezés
1997.
Debrecen
III. A változások képe – a képek változása
1998.
Győr
IV. Építészet – örökség – arculat
1999.
Tokaj
V. Településeink múltja, jelene, jövője a régiók Európájában
2000.
Nagykanizsa
VI. A vonzó település – településmarketing és főépítészek
2001.
Gyula
VII. A távlatok és a mindennapok
2002.
Pécs
VIII. Az agglomeráció – térségi folyamatok hatása a települések életére
2003.
Érd
IX. Településközpontok megújítása – főterek, főutcák revitalizációja
2004.
Sümeg
X. Település a tájban – táj a településben
2005.
Pilisszentkereszt –Dobogókő
XI. A falu
2006.
Túristvándi
XII. Kapcsolatok – egy malomban őrölünk, örülünk, őrülünk
2007.
Pápa
XIII. Határtalanul
2008.
Mosonmagyaróvár
XIV. A hely öröksége, az örökség helye – identitás nélkül nem lehetséges harmonikus fejlődés
2009.
Hajdúböszörmény
XV. Párbeszéd, avagy a kreativitás ereje – a kulturális alapú településfejlesztés
2010.
Paks – Györköny
XVI. Vendégváró vízpartjaink
2011.
Balatonfüred
XVII. Számvetés és jövőkép
2012.
Makó
XVIII. Illeszkedés
2013.
Nagykőrös